* Mikor az ember igazán rászánja magát valami olyasmire, amitől fél, sokszor már nincs is szükség rá, hogy fizikailag is megtegye a dolgot. Ez az ellen nem állás törvénye. Amennyiben képesek vagyunk bátran szembenézni egy helyzettel, azt vesszük észre, hogy már nincs is mivel szembenéznünk: az egész magától megoldódik.

*Az embernek csupán három dologra szabad használnia a szavait: gyógyításra, áldásra és boldogulásra. Mert amit másokról mondunk, azt mondják majd rólunk is, és amit másnak kívánunk, azt kívánjuk magunknak is.

*Az átok mindig visszaszáll annak a fejére, aki azt szórta. Ha rosszat kívánunk valakinek, biztosak lehetünk benne, hogy valami rossz ér majd bennünket. Ha azonban jót kívánunk, és segíteni akarunk neki, azzal saját magunknak segítünk és kívánunk jót.

*„Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket.”

*A jóakarat rendkívül erős védelmező aurát biztosít annak, akitől ered. A szeretet elpusztít minden bennünk rejlő ellenséget, és ezáltal a külvilágban sem lesznek ellenségeink. Mert békét talál e Földön az, aki jóakarattal van az emberek felé.

*Az ellenállás maga a pokol, amely az embernek csak gyötrődést és kínokat okoz.
*Mindaddig, míg az ember ellenáll egy kellemetlen helyzetnek, az vele marad. Ha pedig elfut előle, üldözőbe veszi.

*Egy tanítványom megrögzött hazudozó volt. Mondtam neki, hogy ezzel a viselkedéssel kudarcra ítéli önmagát, mert aki becsap másokat, azt mások is be fogják csapni.

*Mivel te magad hazudsz, törvényszerű, hogy neked is hazudnak. És biztos lehetsz benne, hogy mindig éppen az a valaki teszi majd, akitől őszinteséget vársz.

*Gyakran csak akkor hagyunk fel valamilyen rossz szokásunkkal, ha meglátjuk azt valaki másban. Az élet valójában lépten-nyomon tükröt tart elénk a velünk kapcsolatba kerülő emberek által. *Az embernek spirituálisan ébernek kell lennie – olyannak, aki figyel a jelekre, és képes megragadni a kínálkozó lehetőségeket. *Az ember csak azt kapja, amit ad. Az Élet játékát azért bumerángjátéknak is nevezhetnénk. Minden gondolatunk, cselekedetünk és szavunk előbb-utóbb ámulatba ejtő pontossággal tér vissza hozzánk. Ez a karma törvénye, mely visszatérést jelent.

*Minél többet tudunk, annál nagyobb a felelősségünk. Az ember, aki ismeri a spirituális törvényeket, de nem gyakorolja azokat, hatalmas szenvedésnek teszi ki magát. *Mit jelent, hogy „éppen napfelkelte előtt van a legsötétebb”? Közvetlenül a Kegyelem nagyszabású megnyilvánulása előtt gyakran érezzük úgy, hogy „minden a feje tetejére állt”. Ilyenkor általában mély depresszió homályosítja el a tudatunkat, mert a tudatalattiból több évtizedes kétségek és félelmek kerülnek felszínre. Ez sajnos elkerülhetetlen: tudatalattink eme haszontalan limlomjainak előbb fel kell jönniük a felszínre, hogy azután kidobhassuk őket.